,,…és szívében nem kételkedik, hanem hiszi…,, — MÁRK 11,23.
A hit — a valóságos hit, a bibliai, az igei hit — a szívbõl származik, nem a fejbõl.
Mit jelent szívvel hinni? Mi az ember szíve?
Nos, itt nem arra a fizikai szervre gondolunk, amelyik a vért pumpálja a testben, és életben tart.
Nem tudnál jobban hinni a fizikai szíveddel, mint az ugyancsak fizikai kezeddel, szemeddel, füleddel, orroddal vagy a lábaddal.
Gondoljuk csak meg, hogyan is használjuk a ‘szív’ fogalmát.
Amikor egy fának a szívérõl beszélünk, a fa középpontjára, a legbelsõ, lényegi részére gondolunk.
Amikor egy téma ‘szívérõl’ beszélünk, a téma legfontosabb részét értjük alatta, az idegközpontját, azt a részét, ami körül minden más
forog.
Hasonlóképpen, amikor Isten az ember ‘szívérõl’ beszél, az ember legfontosabb részérõl — az ember lényének központjáról — a szellemérõl beszél.
Megvallás: A szívemmel hiszek Istenben. Én nem kételkedem a szívemben. Én hiszek a szívemben!
