Én megtanultam az élet minden válságában a szellememre tekinteni.
Megtanultam nyelveken imádkozni. És mialatt más nyelveken imádkozom, vezetést kapok, ami a bensőmből jön, mert a szellemem felélénkül, amikor nyelveken imádkozom.
Az elmém nem aktív ilyenkor; a szellemem az, ami tevékeny.
Isten pedig a szellememen keresztül ad nekem vezetést. Néha, mialatt nyelveken imádkozom, magamban értelmezem is, amit kimondtam; és az értelmezésen keresztül vezetést kapok.
De többnyire nem így történik.
Legtöbbször, mialatt nyelveken imádkozom, valahonnan mélyen belülről jön fel belőlem annak a tudása, hogy Isten mit akar, hogy cselekedjem.
(Nehéz elmagyarázni a szellemi dolgokat természetes módon, de mindenesetre érzékelem, hogy valami áradni kezd a bensőmből.)
Elkezd alakot ölteni és kiformálódni, bár nem mindig tudom szavakban kifejezni (mert az értelmemnek semmi köze ehhez), a bensőmben azonban pontosan tudom, hogy mit kell tennem.
Megvallás: Amikor nyelveken imádkozom, a szellemem imádkozik.
A szellemem élénk, és összeköttetésben van Istennel. A Szent Szellem a szellemembe adja nekem a kiejtést.
