És mi néztük az Ő dicsőségét — dicsőséget… mely telve volt kegyelemmel és igazsággal.,,— JÁNOS 1,14. (Rotherham)
Én szeretem a János 1,14-et Rotherham fordításában, mert olyan szép. Hajlamosak vagyunk ugyanis Krisztusnak a földre, emberként való eljövetelének csupán arra az oldalára gondolni, hogy Ő önzetlenül elhagyta a dicsőséget, illetve arra a szenvedésre tekinteni, amit a földön elszenvedett.
Én azonban azt hiszem, hogy ez öröm volt Krisztusnak, aki annyira szerette az embert, és annyira vágyott az ember közösségére, hogy „felállította az Ő sátorát közöttünk, hogy Ő adjon az elidegenedett embernek — aki máig nem ismerte meg a Teremtőjét — valóságos képet a mennyei Atyjáról.”
Nagy örömhír volt az, amit az angyal hirdetett a pásztoroknak — és minden embernek, mindenütt.
Az ember, aki elkülönült Istentől négyezer éve, most megláthatta Isten dicsőségét, most megláthatta Istent, most megismerhette Istent, amilyen valójában, és újra egyesülhetett Vele.
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé, hirdetek néktek nagy örömet, mely minden népnek öröme lészen: Mert ma született néktek az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. — LUKÁCS 2,10–11.
Megvallás: A mennyei seregek sokaságához hasonlóan, én is dicsérem Istent.
Dicsőség Istennek, hogy hirdetett nagy örömöt. Dicsőség Istennek, hogy elküldte az Üdvözítőt.
Dicsőség legyen Istennek Krisztusért, az Úrért! Dicsőség legyen Istennek, amiért megengedte, hogy nézzük az Ő dicsőségét!
Én azonban azt hiszem, hogy ez öröm volt Krisztusnak, aki annyira szerette az embert, és annyira vágyott az ember közösségére, hogy „felállította az Ő sátorát közöttünk, hogy Ő adjon az elidegenedett embernek — aki máig nem ismerte meg a Teremtőjét — valóságos képet a mennyei Atyjáról.”
Nagy örömhír volt az, amit az angyal hirdetett a pásztoroknak — és minden embernek, mindenütt.
Az ember, aki elkülönült Istentől négyezer éve, most megláthatta Isten dicsőségét, most megláthatta Istent, most megismerhette Istent, amilyen valójában, és újra egyesülhetett Vele.
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé, hirdetek néktek nagy örömet, mely minden népnek öröme lészen: Mert ma született néktek az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. — LUKÁCS 2,10–11.
Megvallás: A mennyei seregek sokaságához hasonlóan, én is dicsérem Istent.
Dicsőség Istennek, hogy hirdetett nagy örömöt. Dicsőség Istennek, hogy elküldte az Üdvözítőt.
Dicsőség legyen Istennek Krisztusért, az Úrért! Dicsőség legyen Istennek, amiért megengedte, hogy nézzük az Ő dicsőségét!
