Én már keresztény életem elején megtanultam átengedni az uralmat a szellememnek, a belső emberemnek a külső emberem felett. Így még tinédzser koromban – amikor magányos voltam, nem voltam közösségben olyan kortársaimmal, akik úgy hittek, mint én – sem voltak olyan problémáim, mint másoknak.
Nincs tudomásom róla, hogy a vasárnapi iskolában még valakinek lett volna üdvössége.
Káromkodtak, ittak, világi helyekre jártak táncolni, és egymás között váltogatták szexuális partnereiket.
Azt kérdezgették tőlem: „Te miért nem vagy benne semmiben?”
Először is azért, mert a lelkiismeretem nem engedte.
Azt kérdezgették tőlem: „Te miért nem vagy benne semmiben?”
Először is azért, mert a lelkiismeretem nem engedte.
Egyébként azt szoktam válaszolni nekik: „Én egy új teremtés vagyok.”
Erre azt kérdezték: „Mi az, hogy új teremtés?”(Ezzel azt bizonyították, hogy ők nem azok!)
Nincs szükséged arra, hogy prédikálják neked, hogy mit tehetsz meg és mit nem.
Egyszerűen csak engedd meg a szellemednek, hogy uralkodjon feletted.
Isten meg fog világosítani a szellemeden keresztül.
Engedd meg, hogy az új, belső ember uralkodjon feletted. Ne engedd meg a testednek, hogy uraljon.
A tested továbbra is ugyanazokat a dolgokat akarja majd tenni, amiket addig tett, mert a tested még nem született újjá. Járj azért a szellemed szerint.
Megvallás: Én a szellemem szerint járok. Engedd meg, hogy az új, belső ember uralkodjon feletted. Ne engedd meg a testednek, hogy uraljon.
A tested továbbra is ugyanazokat a dolgokat akarja majd tenni, amiket addig tett, mert a tested még nem született újjá. Járj azért a szellemed szerint.
Megengedem a szellememnek, hogy uralkodjon felettem, megengedem az új, belsõ embernek, hogy uralkodjon felettem.
Így nem a test kívánságát viszem véghez.
Nem a testem irányít, a szellemem irányít engem.
