Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.
Ezt pedig mondja vala a Szellemről, akit az Őbenne hívők vesznek majd: mert még nem vala Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.,, –JÁNOS 7,37—39
Jézus a vizet a Szent Szellem jelképeként jelentette ki.
Figyeld meg: két különböző megtapasztalásra utal a tegnapi és a mai igehelyünk.
Az egyik, az újjászületés: víz forrás (kútfej) tebenned, amely örök életre buzog fel.
A másik, a Szent Szellemmel való betöltekezés: folyamok. Nem csak egy folyó – hanem folyamok.
A víz a kútban (az üdvösség) egy célt szolgál: téged áld meg, a te javadra van.
A folyamok azonban (a Szent Szellemmel való beteljesedés), kiáradnak belőled, hogy másokat áldjanak meg.
A Szent Szellemmel való betöltekezésnek az a célja, hogy te lehess áldás mások számára.
Némelyek azt mondják:
„Ha újjászülettél a Szellemtől, tiéd a Szellem, másra már nincs szükséged.”
A folyamok azonban (a Szent Szellemmel való beteljesedés), kiáradnak belőled, hogy másokat áldjanak meg.
A Szent Szellemmel való betöltekezésnek az a célja, hogy te lehess áldás mások számára.
Némelyek azt mondják:
„Ha újjászülettél a Szellemtől, tiéd a Szellem, másra már nincs szükséged.”
Ez azonban nem így van, csak mert ittál a vízből, nem jelenti azt, hogy telve vagy vízzel.
Az újjászületést követő megtapasztalás a Szent Szellemmel való betöltekezés – e betöltekezés eredményeként pedig élő víznek folyamai ömlenek az ember bensejéből (a szelleméből).
Megvallás: Én ittam az élő vízből, és már nem szomjazom.
Én megszülettem Isten Szellemétől. Isten Szelleme bennem van.
A bennem lévő vízforrás örök életre buzog fel.
