De ha e testben való életem munkámat gyümölcsözteti; hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.
Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb; de e testben megmaradnom szükségesebb tiérettetek. És ebben bízva, tudom, hogy megmaradok és együtt ma radok mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodástokra és örömötökre.,,– FILIPPI 1,21—25.
Pál itt a fizikai halálról beszél. Természetesen, a valóságos Pál, a belső ember nem fog meghalni. Továbbra is élni
fog a kettő közül valamelyik módon: vagy elmegy és a Krisztussal lesz, vagy megmarad a hústestben.
Pál azt mondja, hogy még nem döntötte el.
„Szorongattatom e kettő között” – mondja. Szeretnék elmenni és a Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb.
(Ha csak annyit mondott volna, hogy jobb, már az is csodálatos lenne, de ő azt mondta, hogy ez még a jobbnál is jobb!)
Majd azt: „De tudom, hogy e testben megmaradnom szükségesebb tiérettetek.”
Amíg a hústestében van, taníthatja az embereket, és szolgálhat feléjük.
Ez hasznosabb rájuk nézve.
Jegyezzük meg, Pál az, aki választ. Nem azt mondja: „Istenre ha gyom, és amit Isten választ, azt elfogadom.”
Több közünk van annak eldöntéséhez, hogy éljünk-e vagy meghaljunk, mintsem gondolnánk!
Megvallás: Az én igazi valóm örök életû szellemi lény.
