Álljunk meg és vizsgáljunk meg itt valamit. Mit mondott Jézus, hogy a betegek közül kikre tegyük rá a kezünket? Jézus csak azt mondta: „betegekre” — ez a rendelkezés.
Ha Isten lenne a betegség szerzője — ha Isten sújtaná betegséggel és testi bajokkal az embereket — és ha az lenne az akarata, hogy bizonyos emberek betegek legyenek, — akkor ez a kijelentés zavart okozhatna. Mert ebben Jézus felhatalmazott minket a kézrátételre MINDEN beteget illetően: hogy tegyük a kezünket MINDEN betegre.
Ha nem Isten lenne az, aki gyógyít, Jézusnak valami ilyesmit kellett volna mondania:
„Tegyétek a kezeteket azokra, akiket Isten meg akar gyógyítani, és azok meg fognak gyógyulni.
Akik számára pedig nem ez Isten akarata — nem fognak meggyógyulni.”
De ez nem így van! Isten megbízta a Gyülekezetet, hogy szálljon szembe a betegséggel — ez a rendelkezése!
Megvallás:
Isten az, aki gyógyít. Isten senkit sem tesz beteggé. Megvallás:
Isten az, aki megszabadít. Isten senkit sem kötöz
meg.
Nem engedem meg az ellenségnek, hogy megpróbálja elfogadtatni velem a betegséget vagy a megkötözöttséget, mintha Istentõl volna. A sátán a betegség szerzõje.
Isten megbízott engem, hogy szálljak szembe a betegséggel!
